• Ohmann Béla: Magnificat szobor

  • Hűvös László: Krisztus sírbatétele

  • Németh Aurélia: Feszület

  • Kadnár István: Keresztút

  • Bartha Ágnes: 2 tabernákulumajtó

  • Feszty Masa: Szűzanya kép

 

A templom üvegablakai


1950-ben még be voltak deszkázva az ablaknyílások. Ekkor rendelték meg Pleidell János (1915 -) festő- és grafikusművésztől a Hétfájdalmú Szűzanya témáját megjelenítő nyolc üvegablak tervét, mely a templomhajó két hosszanti falát díszíti.
Ezek jobbról a szentély felől haladva:

  • Az agg Simeon jövendölése (a Te lelkedet is tőr járja át - Lk. 2,35)

  • Menekülés Egyiptomba

  • Jézus elvesztése a jeruzsálemi templomban

  • Találkozás a keresztvivő Jézussal

Bal oldalon:

  • Tanúja a keresztrefeszítésnek és fia halálának (formailag emlékeztet a bejárati feszületre, melyet Szentgyörgyi Péter faragott ki)

  • A keresztről levett halott Krisztust ölében tartja (Piéta)

  • Jelen van Krisztus sírbatételén.

Az ablakok darabonként 4.137 Ft-ba kerültek. Mivel a híveknek nem tetszettek az ablakok (ma már nem is értjük miért), a nyolcadik ablak:

  • Mária megkoronázása

csak nagy nehézségek árán lett megvalósítva 1954-ben.

Templomunk fő dísze a tűzzománc technikájú műalkotások mellett a szentély hátsó falát képező nagyméretű, a Feltámadt Jézust megjelenítő színes üvegablak, melynek tervét nem Pleidell Jánostól, hanem Duray Tibor (1912 - 1988) festőművésztől rendelték meg 1983-ban.

A szentélyt díszítő előző, szintén színes üvegablakszerűség technikailag tönkrement, nem volt időtálló anyagból készítve.

Az üvegablak kivitelezői:
Mohay Attila üvegművész,
Géjó István kőműves,
Jankovics József lakatos voltak.

Duray Tibor 1933-1936 között Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában tanult. 1937-ben elnyerte a Collegium Hungaricum római ösztöndíját. Az évtized második felében a szolnoki művésztelepen dolgozott. 1943-44-ben Erdélyben, majd 1947-48-ban Párizsban járt tanulmányúton. 1949-1952 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanított. 1969-ben Munkácsy-díjban részesült.

Duray Tibor művészetét expresszivitás, szimbolikus látásmód és főként drámai erő jellemzi, amint a templomunkban látható Feltámadt Jézust megjelenítő üvegablak is mutatja. Monumentális hatását fokozza az egész felületet betöltő hatalmas Krisztus alak. Kettős mandorla övezi, a külső piros, a belső kék árnyalatokból (a mandorla mandula alakú dicsfény Jézus, Mária és szentek alakját övezi az ábrázolásokon).

Krisztus alakjából kiinduló fénypászmák külön hangsúlyt kapnak a hátulról jövő fényforrástól, vagyis a napfénytől. Kifutó vonalaik szinte megnövelik a teret. Krisztus bal lábát győzelmesen nyugtatja a legyőzött gonosz-, sátán, vagy halál fején. Két oldalán az alfa és omega betűjele: a kezdet és a vég. A nap járásának változásával különböző intenzitással ragyognak fel a színek . Mindig változik, mindig más. Színeiben is tudatosan felépített: a sárga - kék, a piros - zöld komplementerszínekre épülő kompozíció tudatosan használja ki és fokozza az ellentétes színpárok erejét.

Az oltár az a szent hely, ahol ég és föld összeér. Ennek a transzcendentális térnek méltó háttere a Győzelmes Krisztust ábrázoló ragyogóan színes üvegfal. Ablakok már a VI. századtól készültek színes üvegtáblákból, de a műfaj virágzása a XII. századtól a gótikus építészet adta lehetőségekkel indult meg. A hatalmas, égretörő gótikus katedrálisok építésekor megszűnt a falak teherhordó funkciója, mert az égretörő csúcsívek kiváltották azt. Így a fal két ívborda között csak a tér lezárására szolgált. A színes üvegablak alkalmazása valószínűleg keletről jött a pompakedvelő perzsa és indiai díszítőművészetből, az iszlám térhódításával Spanyolországon keresztül kerülhetett Európába. A festett üvegdarabokat mozaikszerűen összerakták és ólomszegéllyel ellátva képpé applikálták. A beégetés technikájának alkalmazásával fokozhatták a színek gazdagságát. Átmeneti hanyatlás után a XIX. és XX. században ismét előtérbe került alkalmazása, Mint az épületek díszítésére használt murális műfajok egyike, mely főleg az egyházművészetben őrizte meg nagy és fontos szerepét. Egyébként a modern polgári világ építészete is alkalmazta szállodák, bankok, múzeumok, stb. díszítésére.

A művész csak a tervet készíti el, az úgynevezett kartont, a kivitelezést képzett szakemberek végzik. A karton minden színfoltjáról úgynevezett sablon készül, valamivel kisebbre vágva, mert gondolni kell a befoglaló ólomszalag vastagságával is. Az ólomfoglalat H keresztmetszetű, az üveglapok a H két öblébe kerülnek, melyek végeit cinnel forrasztják össze mindkét oldalon, vigyázva, hogy a forró páka az üveget meg ne repessze. Már a tervezésnél számolni kell a mintegy 5-6 mm vastag ólomszalag formai megjelenésével a kompozíción belül, mert tekintélyes grafikai vonalhálót ad. Ugyanígy számolni kell a merevítővasak látványával, melyek szintén a kompozíció részeivé válnak. Míg Duray Tibor üvegablaka a színekkel és ólomszalag rajzolattal dekoratív megoldású, úgy Pleidell János ablakai formailag modelláltabbak, naturalisztikusabb kivitelűek. Üvegfestményei bensőségesek, lélekkel telítettek, mély hitet sugárzó képek. A finom modellálást az üvegfestészetben füstölésnek hívják: külön e célra előállított fekete vagy szürke üvegtartalmú festékanyag, melyet az üveglap körvonalától befelé halványodó tónusban visznek fel a felületre, majd beégetik, így az időtállóvá válik, miint például a mi üvegablakainknál is. Lélekkel teli, szép üvegablakok, melyeknél a fényjátéka, valamint a templom oldalában álló fák leveleinek a mozgó árnyéka még gazdagítja azok látványát.

Az üveg is, az ólom is súlyos anyagok. Nagyobb ablakoknál közbeeső merevítőkre is gondolni kell, mert különben az egész ablak összeroskadna. Szélnyomás ellen is védekezni kell. Ezt külső oldalról átlátszó, erős ablak, plusz drótháló felhelyezésével oldják meg, ahogy itt is, amely még a szennyeződésektől is védelmet nyújt. A színes ablak összeillesztése egy nagy asztalon, vízszintesen történik. A leendő ablak valamely egyenes oldalával kezdik egy az asztallaphoz szegezett léc mentén, egy, már ólomfoglalattal ellátott darabbal, melyhez sorjában hozzáillesztik és a H keresztmetszetű ólomszalag megfelelő nyílásába mélyesztik a szomszédos üvegdarabokat és végeiket összeforrasztják. Képegységeket képezve, egy nagy falappal leborítva és az alsóval összefogva megfordítják, és a másik oldalról is végigforrasztják az ólomszalagok végeit. A képegységeket a helyszínen állítják össze a merevítő keresztvasakba.


Templomunk elérhetősége

Templomunk Budapesten, a XXII. kerületben, a Dózsa György út 96. szám alatt található.
Megközelíthető a 14 vagy 114 autóbuszokkal a Kosztolányi Dezső térről.