Pappá szentelésének negyedszázados évfordulója alkalmából sokan köszöntötték Verőcei Gábort, a Baross Gábor telepi Jézus Szíve Templom köztiszteletben álló esperes plébánosát.
- Melyek voltak a huszonöt évet jelző ezüstmise főbb állomásai?
- Életem eltelt 56 évét mindig meghatározta a szeretet, a hit, amit a velem együtt négy gyermeket felnevelő édesanyámtól és két éve 97 éves korában elhunyt édesapámtól kaptam. Még egy testvérem választotta a római katolikus pap hivatását, akinek meghívására, segítségével nemrég néhány felejthetetlen napot töltöttünk négyen testvérek Rómában és a Vatikánban. Részt vettünk a szentmisén a Szent Péter Bazilika altemplomában lévő Magyarok Nagyasszonya Kápolnában, ahol egész évben minden kedden nyolc órától van szentmise - magyar nyelven. Magam igen profán előzmények, a Zsámbéki Mezőgazdasági Főiskola elvégzése, a sorkatonaság letöltése után léptem 26 éves koromban az esztergomi papi szemináriumba, és 31 éves koromban szenteltek pappá. Szolgáltam Csepelen, Pilisvörösváron, négy évig pedig Nagytétényben, ahol a háború előtt a köztiszteletben álló cipészmester Weninger József apai nagyapámtól örökölt családi nevének megváltoztatásra kényszerítették a sváb kitelepítések idején édesapámat. Igy vagyunk azóta Verőcei-ek...
- Papi szolgálati helyeimen mindenütt szívemhez nőttek a hívek, így Nagytétényben is, mígnem a Baross Gábor-telepi kisebb-nagyobb lejtőkkel egyre nehezebben boldoguló Marczis Ferenc atya megkért: adjam át a Nagytétényben a szolgálati helyemet és vegyem át tőle a az ő Baross Gábor telepi szolgálati helyét. Jóváhagyás után megtörtént a csere, így lett papi szolgálatom újabb állomása 1995-ben. Gyorsan összebarátkoztam a hívő és nem hívő barossi emberekkel.
- Együttes munkával, egyházmegyei és külföldi támogatással kialakítottunk a parókián egy előtte sok éven át hiányzó közös hittan-előadó termet, s a fiatalok közösségi életét segítő cserkész-helyiséget. Kezdetben még szűknek is bizonyult a hittanterem, az utóbbi években azonban a zsúfoltság sajnos alábbhagyott. Magyarázható ez részben a demográfiai apállyal, de szerintem a megváltozott életvitel, az anyagi javak szerzésének mindent maga alá rendelő felfogás, gondolkodásmód is hozzájárul a lelki, szellemi értékek befogadása iránti igények csökkenéséhez. Mindez az emberi kapcsolatok atomizálódásához, az emberek egymástól való elszakadásához, a kapcsolatok felszínessé, közönyössé váláshoz, és ennek egyik negatív hatásaként a vallási-és közélet iránti fásultsághoz is vezet
- Mit tudnak tenni a pozitív változásáért az egyházak?
- A római katolikus - és a tapasztalatok szerint a többi - egyház sem tud, nem akar közönyösen viszonyulni a nemkívánatos állapotokhoz-, tendenciákhoz. S, hogy a helyzet talán mégsem egészen reménytelen, többek között mutatják a legtöbbször zsúfolásig megtelt templomok a katolikus és más vallási felekezetek istentiszteletein. Mindez nagyon fontos, de nem elégséges. Ezért az egyházak igyekeznek különböző ötletekkel, programokkal is fordítani a negatív tendenciákon.
- Hallhatnánk erre helyi példát a katolikus egyház életéből?
- A 75 éve épült Baross Gábor telepi Jézus Szíve templomban a harmincas években intenzíven élt a lelkiség mozgalom kultusza, amit szeretnénk újjá éleszteni. A mozgalomba kapcsolódók családi felajánlásként maguk készítenek egy-egy Jézus-, vagy Jézus Szíve templom-képet, vagy fényképet, amiket elhozva a templomba, megáldunk. A megáldott képeket mise után hazaviszik, és a képek körül a család hívő, nem hívő tagjai közösen imádkoznak. A közös ima is lehetőség, alkalom lehet, hogy összefogja az egész családot...
- A régi utak felelevenítése mellett keresnünk kell az új módszereket is az emberek megszólításukhoz a gyorsan változó világban. A változások állandóságának folyamatában pótolhatatlan a szerepe a hagyományoknak, azok ápolásának. A hagyományok az emberi élet folytonosságát is jelképezik. Kerületi közös hagyományunk például a budafoki, nagytétényi szőlőáldás ökumenikus szertartása is. Felélesztett kerületi hagyomány, hogy a kerület egyházaiban a rendszerváltás előtti- és utáni időktől fogva minden év januárjában -Szent Pál megtérésének időpontjában - ökumenikus istentiszteleteket tartanak, s ezeken a hívők kölcsönösen más és más vallási felekezet templomába járnak, így imádkoznak. Szintén ökumenikus jellegűek egyes katolikus egyházközségekben a mind nagyobb számban szerveződő imacsoportok, melyek tagjai kismamák, fiatalok, idősebbek. Közéjük is csatlakozhat bárki, aki ilyen közösséghez kíván tartozni, úgy érzi, támaszra van szüksége egy hasonló gondolkodású közösségben.
- Igyekszünk nem csak a templomba járó híveink, hanem minden embertársunk sorsát figyelemmel kísérni. Lelki vigasszal fordulunk a betegség miatt otthoni, kórházi ápolásra szorulókhoz. Az egyház emberileg nem pótolható természetfeletti segítséget közvetít a szertartásokon keresztül.